KönyveldeFözzük ki együtt!
Kedves érdeklődő!
Honlapom azért hoztam létre, hogy segíthessek eligazdni az időnként rejtelmesnek hitt számok és adók világában. Munkám során nagyon sok olyan ügyféllel találkoztam akik azért nem szerettek foglalkozni a cégügyeikkel, mert megijedtek a számok kavalkádjától, pedig a számokra is lehet úgy tekinteni mint a betűkre, csak meg kell tanulni olvasni belőlük.
A pénz kiadás nem mindig költség és a pénz bevétel nem mindig árbevétel. Bizonyára ezt a mondatot többször hallották könyvelőjüktől de nem biztos hogy megértették. Igyekszem olyan segítséget nyújtani amivel rávilágítok a számvitel érthető és érdekes világára.
Számoljunk együtt, úgy könnyebb!
Remélem talál mindenki hasznos információt honlapomon.
Hírek
- Jegyzett tőke leszállítás2011-07-16 11:50:39
A jegyzett tőke leszállítása
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés dz) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti
-a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége,
-továbbá 2011-től a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladórésze
feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 86. § (3) bekezdés e) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét.
Az Szt. 86. § (6) bekezdés f) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.
A Tao. tv. 1. § (4) bekezdése értelmében e törvényt az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni.
Fentiekre tekintettel, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor az azt jelenti, hogy az adózó a részesedést nem tartotta az eszközei között folyamatosan. Ebből következően az egy éven belüli tőkeleszállításnál az adózó nem jogosult a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvezményre (függetlenül a jegyzett tőke leszállítás utáni mértékétől, vagy attól is, hogy például egy 100%-os tulajdonos esetében a részesedés mértéke nem, csak az összege változik). Amennyiben a tőkeleszállítás eredménye nyereség, úgy annak összegével az egy éven túli tőkeleszállítás esetén sem csökkenthető az adózás előtti eredmény
-2010-ben azért nem, mert ez az ügylet nem értékesítés és annak kapcsán nem árfolyamnyereség, hanem rendkívüli eredmény keletkezik,
-2011-ben sem,függetlenülattól, hogy az adózó rendkívüli eredményt számol el, mert nem apport miatt történik kivezetés (nem apportálja a részesedést).
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adózónál a részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.
Ez utóbbi előírásra tekintettel, ha a tőkekivonás útján megvalósuló tőkeleszállítás eredménye veszteség, akkor azzal az adóalap megállapításakor meg kell növelni az adózás előtti eredményt, függetlenül attól, hogy az egy éven belül vagy egy éven túl, illetve milyen mértékben valósul meg, mivel a bevonás kivezetést jelent e rendelkezés alkalmazásában.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731297/2010.]
- Így változik a Munka Törvénykönyve, elfogadták a módosításokat2011-07-15 10:52:07
2011.07.06, Forrás: MTI
Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását.
A törvény véglegesíti azt az eredetileg - a pénzügyi válság miatt - az idei év végéig bevezetett szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A jogszabály ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve, hogy a korábbi megállapodás lejárta után csak egy év elteltével lehet ismét hosszabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót.
Változik a túlmunka kifizetése is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató azonban előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, a munkavállalót azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti évenként egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
A törvényben foglaltak szerint - a munkáltatói terhek csökkentése érdekében - a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.
Szabályozzák a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségét is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.
A jogszabály alapján a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad. A próbaidő hossza alapesetben 30 nap, ennél hosszabb, de maximum három hónapos próbaidőt a felek megállapodásával lehet kikötni.
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008-as európai uniós irányelv átültetése érdekében a törvény kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, és a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. A javaslat felsorolja azokat a kivételeket, amelyeknél a tagállamok eltérhetnek az egyenlő elbánás elvétől. A magyar jogban ez alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett foglalkoztatásnál lehetséges.
A törvény emellett egyszerűsíti a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, valamint megkönnyíti a magasan képzett, Európai Gazdasági Térségen kívüli államból érkező külföldiek munkavállalási célú belépését az Európai Unióba, és egységes eljárást ír elő a munkavállalási és tartózkodási engedély együttes kiadására.